Az Ukrán hrivnya

2018-ban Ukrajna a hrivnya 100. évfordulóját ünnepelte, 2021-ben pedig az ukrán nemzeti valuta 25. évfordulójáról emlékeztek meg, sőt, a kijevi Kontraktova téren egy hrivnya-múzeumot is nyitottak.

Hogyan lehetséges ez, és mikor jelent meg valójában a hrivnya? Mindezekről és még számos más érdekességről az ukrán pénz történetéről ebben a cikkben olvashat.

Történelme

Az fejedelmi időkben hrivnának nevezték a nemesek nyakában viselt ékszert. A súlya körülbelül 150-200 g volt és kereskedelmi tranzakciók során a hrivnákat használták fizetőeszközként.

• A Kijevi Rusz hrivnyája

  A kilencedik és tizedik században a hrivnyát a Kijevi Rusz hivatalos pénznemeként használták, de többször is változott a megjelenése és az értéke. A 16. századtól pedig a „hrivnya” helyett Ukrajna területén a veretett pénzérméket kezdték használni.Ezeken az érméken ábrázolták először a háromágú szigonyt.

• A hrivnya az Ukrán Népköztársaság idején

  A hrivnya mint pénzegység az 1917-es októberi forradalom után, az Ukrán Népköztársaság megalakulása után jelent meg újra. 1918. március 1-jén pedig az Ukrán Népköztársaság új fizetőeszközt vezetett be – így jelent meg az első papír hrivnya. Összesen 1917 és 1921 között 24 papírbankjegyet hoztak forgalomba az ukrán államban.

• A hrivnya a megszállások idején

  Az 1920-as évek elején a szovjet Ukrajnában bevezették a karbovanecet, amelyet a köznyelvben „a bolsevik ezres” néven ismertek. A náci megszállást követően a németek bevezették a birodalmi reichsmárkát, később pedig a Reichskarbovanecet. A második világháború után az ukrán területek lakói már szovjet rubelt használtak, ami egészen 1990 végéig tartott, amikor a Szovjetunió összeomlásnak indult.

• Bofon

  A bofonokat csak az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által ellenőrzött területeken használták. A bofon (a „harci alap” ukrán nyelvű rövidítése) ukrán nemzeti szimbólumokkal, valamint az UPA és az Ukrán Nacionalisták Szervezetének (OUN) szimbólumaival ellátott bankjegy volt. 1939 és 1954 között mintegy 500 fajta bankjegyet hoztak létre. 

• A hrivnya Ukrajna függetlenné válása idején

  A Szovjetunió összeomlása után 4 évig csak ukrán karbovanec volt forgalomban Ukrajnában, amelyet kuponnak is neveztek. Az átmeneti valuta és gazdaság instabilitása miatt 1995-ben bevezették az 1 millió címletű kuponokat. Az 1996. évi, szeptember 2. és 16. közötti monetáris reform új valutát és gazdasági stabilizációt hozott Ukrajnának és azóta a hrivnya Ukrajna kizárólagos nemzeti valutája.

Megjelenése

Az ukrán bankjegyek formatervezése sokszor változott, de mindig is magas esztétikai minőség jellemezte őket. Ezt nemzetközileg is elismerték. 2008-ban a Nemzetközi Pénzügyi Bank esztétikai bizottságának éves ülésén a svájci pénzügyesek a versenyben részt vevő 50 pénz közül az ukrán hrivnyát választották a legszebb valutának. A második helyezett az ausztrál dollár, a harmadik pedig az euró lett.

Ukrán érmék

Érdekes módon az ukrán érmék nevének kiválasztásakor még a „százas” és a „rizáná” ószláv változatait is figyelembe vették. Végül azonban az ismertebb „kopijka” változat mellett egyeztek meg, amely már a szovjet időkben gyökeret vert a társadalomban. A „kopijka” ráadásul ősi ukrán eredetű is. A neve az első ezüstérmékről származik, amelyeken egy „kopiját” – azaz lándzsát – tartó lovast ábrázoltak.

Az első 1996-ban forgalomba hozott pénzérmék 1, 2, 5, 10, 25 és 50 kopejkás címletűek voltak. Az első érméket a luhanszki szerszámgépgyárban és az olasz pénzverdében állították elő. Ma az ukrán pénzeket az Ukrán Nemzeti Bank Bankjegy- és Pénzverdeüzemében verik.

Az első érmék alumíniumbronzból készültek, 2013 után pedig a költséghatékonyabbá tétel érdekében a kopijkát alacsony széntartalmú acélból készítették, sárgarézzel galvanizált bevonattal. Néhány érmét később kivontak a forgalomból. 2024-óta már csak a 10 és 50 kopijkás érmék maradtak törvényes fizetőeszközként. Az érmék formatervezése 1992 óta változatlan: az előlapon a címer és virágminták, a hátlapon pedig a címlet és a virágminták láthatók.

A kopejkákon kívül Ukrajna befektetési, ünnepi és emlékérméket is bocsát ki. 2014 májusának végéig 546 emlék- és jubileumi érmét sikerült megjelentetnie. Ezeket nem nemesfémből verik. A motívumokat általában Ukrajna számára fontos eseményeknek, személyeknek vagy helyeknek szentelik. Korlátozott mennyiségben gyártják őket. Különböző címletekben készülnek.

A „Mihály arkangyal” és „Ukrajna függetlenségének 30. évfordulójára” befektetési érmék 1 UAH (ezüst) és 2, 5, 10, 20 UAH (arany) címletekben kaphatók. Befektetésre és vagyongyűjtésre szolgálnak.

Az érmék között 1, 2, 5 és 10 hrivnyás címletű hrivnyák is szerepelnek. Az első példányok 1997-ben kerültek forgalomba. A legújabb (galvanizált acélból készült) változatot 2018 óta verik.

Ukrán bankjegyek

Az ukrán hrivnyás bankjegyek kialakítása is többször változott. Az első generációs bankjegyeket (1992) Kanadában és az Egyesült Királyságban nyomtatták, míg a második generációt (1994-2001) az Ukrán Nemzeti bank (NBU) Bankjegynyomdájában és Pénzverdéjében nyomtatták, és a papírt pedig mindig az NBU Bankjegynyomdájának a papírgyára biztosítja számukra. A 3. generációs hrivnyát 2003-2006 között, a 4. generációs hrivnyát pedig 2014-2019 között bocsátották ki. Jelenleg 1, 2, 5, 10, 20, 50, 100, 200, 500 és 1000 hrivnya címletű bankjegyek vannak forgalomban.

A különböző generációk bankjegyei a kialakításukban különböznek egymástól. A történészek elmondása szerint, míg az első generációs 1 és 2 hrivnyás bankjegyeken Nagy Volodimir és Bölcs Jaroszláv fejedelmek ukrán stílusban, bajusszal, addig a második generációs bankjegyeken az orosz hagyományoknak megfelelően szakállas fejedelmek szerepelnek. A fejedelmek képei a mai napig ilyenek maradtak. Ezenkívül, míg az első generációs 1 hrivnyás bankjegy hátoldalán még Kherszonészosz városállam romjai szerepeltek, addig a második generációs bankjegyen már a „Volodimir fejedelem várának Kijevben” képe szerepelt.

A hrivnya szimbóluma

A hrivnya szimbóluma egy kisbetűs cirill „г” betű dőlt betűsoros, két vízszintes vonallal keresztezve – ₴. Az ukrán nemzeti valuta jelképét 2004-ben hagyta jóvá az NBU.

A pénznem rövidített betűjelzése „UAH” (pont nélkül), ukránul pedig „грн”. A valuta számkódja 980.

A hrivnya érmék és bankjegyek modern kialakítása megbízható védelmet nyújt a hamisítás ellen, és hosszú élettartamot biztosít. 2016-tól a bankjegypapír pamutból készül, és mintegy 20%-ban lenszálat is tartalmaz, ami garantálja az ukrán hrivnyák időtállóságát. Az új bankjegyek 8 biztonsági elemmel rendelkeznek: vízjelek, behelyezett biztonsági szalagok, „ablakos” biztonsági szalagok, fényvisszaverő SPARKLE elemek, áthatoló elemek, rejtett képek, dombornyomott betétek és mikroszövegek.

Ukrán hrivnya a világban

1996 és 2014 között az ukrán hrivnya több jelentős leértékelődést is szenvedett: 1998-ban, 2001-ben, 2008-ban és 2014-ben. Ez idő alatt az ukrán valuta az amerikai dollárhoz volt kötve. Ukrajna 2015 óta rugalmas lebegő árfolyamrendszert működtet. Ez hozzájárult versenyképességének erősítéséhez a külföldi piacokon.

2024. szeptember második felében a hrivnya-forint árfolyam 1:8,69, ami azt jelenti, hogy száz hrivnyát 869 forintra lehet váltani.

Az elmúlt 20 évben a hrivnya inflációja 0,5% (2013-ban) és 43,3% (2014-ben) között mozgott. A legsikeresebb évek ebben az időszakban 2002, amely 0,6%-os deflációval zárult, és 2012, amely 0,2%-os deflációval végződött. A háború idején Ukrajna 2023-ban 21,5%-os inflációval zárta az évet, de még ez sem akadályozta meg, hogy az ukrán valuta a tíz legerősebb közé kerüljön.