Szaúdi riál

A szaúdi riál egyik legfontosabb jellemzője az, hogy az amerikai dollárhoz van kötve. 1986 óta rögzített árfolyam van érvényben, ami kiszámíthatóságot biztosít a befektetők számára, serkenti a gazdasági növekedést és erősíti az ország gazdaságát.

A jelenlegi bankjegyek és érmék ötvözik a hagyományos kialakítást a modern biztonsági technológiákkal. Királyok portréi, építészeti nevezetességek és állami szimbólumok szerepelnek rajtuk, ami a nemzeti identitást hangsúlyozza. Többszintű védelmi jellemzőinek köszönhetően a szaúdi riál a régió egyik legmegbízhatóbb pénznemének számít.

A valuta története

Szaúd-Arábia pénzneme – a szaúdi riál – hosszú és bonyolult utat járt be, és szorosan kapcsolódik a korunkbeli állam történetéhez. Az ország Abdul-Aziz ibn Abdul-Rahman Al Szaúd király uralma alatti egyesítése előtt az Arab-félsziget monetáris rendszere káoszban volt. Nem volt egységes nemzeti rendszer, és számos külföldi pénzérme volt egyidejűleg használatban.

Közülük a leggyakoribbak ezek voltak:

• az osztrák tallér – egy nagyméretű ezüstpénz, amely stabil súlya és finomsága miatt a legmegbízhatóbb volt;
• oszmán érmék, különösen az „Al-Riyal Al-Majidi” és annak aprópénz érméje a „Para”;
• a brit sovereign – egy aranyérme, amely Indiából érkezett a régióba;
• indiai rúpia, amelyet a brit uralom alatt vertek Indiában;
• egyéb érmék Egyiptomból, a szomszédos országokból és Ázsiából.

A valuta fejlesztésének főbb szakaszai

1902-1925: A kezdeti reformok.

Miután 1902-ben átvették a hatalmat Rijádban, Abdul-Aziz király elkezdte fokozatosan egységesíteni a monetáris rendszert. Az első lépés az volt, hogy a legelterjedtebb külföldi érmékre rábélyegezték a „Nedzsd” szót, hogy államának hivatalos érméiként jelöljék meg őket. Ez lett az alapja a későbbi nemzeti valuta létrehozásának.

1925: Nedzsd és Hidzsáz egyesítése.

Az ország egyesítése után Abdul-Aziz király megkezdte az első hivatalos érmék verését – rézérmék fél és negyed qirsh címletekben. Ezek a király nevét és a pénzverés helyét – Umm al-Qura (Mekka) – viselték.

1926: Az ezüst szaúdi riál kibocsátása.

A riál megismételte az oszmán „Majidi Riyal” súlyát és finomságát, ami biztosította széles körű elfogadottságát. Ez a lépés véglegesen bebetonozta az oszmán riál felváltását a nemzeti fizetőeszközzel.

1952: A Szaúd-arábiai Monetáris Hatóság (SAMA) megalapítása.

Az olajbevételek növekedésével szükségessé vált egy központi intézmény létrehozása a monetáris rendszer irányítására. Ezért létrehozták a SAMA-t, amely felhatalmazást kapott a valutakibocsátásra és annak stabilitásának szabályozására.

1953: A papírpénz bevezetése.

A fémérmék jelentős súlya miatt, különösen a zarándokok számára, bevezették a „zarándokok nyugtái”, amelyek tíz riál értékűek voltak. Ezek lettek az első állam által hitelesített papírpénzek.

Így a szaúdi riál a külföldi érmék kaotikus használatából a Szaúd-arábiai Királyság szuverenitásának és stabilitásának teljes értékű szimbólumává vált.

Külső jellemzői

A mai szaúdi pénz nem csupán fizetőeszköz, hanem az ország történelmének és kultúrájának tükörképe is. Számos bankjegy- és érmasorozat van forgalomban, mindegyiknek megvan a maga jellegzetessége és dizájnja. Minden címletnek saját színe és egyedi ábrázolása van – Abdul-Aziz és Szalman királyok portréitól kezdve az olyan szent helyekig és építészeti műemlékekig, mint a Kába vagy a Próféta mecsetje. Az érmék is fontos helyet töltenek be a forgalomban: a riálokon a királyok arcképei, a hallalahokon pedig a nemzeti címer látható.

Különös figyelmet érdemelnek az olyan emlékkiadások, mint a királyság centenáriuma alkalmából megjelent 200 riál vagy az ország G20-elnökségét fémjelző 20 riál, amelyek nemcsak az állampolgárok, hanem a gyűjtők érdeklődését is felkeltették világszerte.

Minden modern bankjegyet kifinomult biztonsági technológiákkal készítenek, így a hitelességüket speciális berendezések nélkül is ellenőrizhetjük: elég, ha dombornyomásra, átlátszó elemekre vagy olyan mintázatra figyelünk, amely megdöntve megváltoztatja a kinézetét. Ultraibolya fényben a rejtett részletek életre kelnek, még kifejezőbbé téve a bankjegyeket. Ezek az elemek nemcsak a hamisítás ellen védenek, hanem a nemzeti fizetőeszközt a régió egyik legmodernebb pénzévé is teszik.

Bankjegyek

Az első „zarándokok nyugtáit” Abdul-Aziz király uralkodása alatt, 1953-ban állították ki. A következő években 5 riál (1954) és 1 riál (1956) került bevezetésre. Az összes „nyugtát” 1965-ben vonták ki a forgalomból.

• 10 riál – zöld; előlap: a királyság címere és a SAMA kötelezettségvállalásának szövege; hátlap: a SAMA kötelezettségvállalása több nyelven.
• 5 riál – kék; előlap: dhow – hagyományos arab vitorláshajó, címlet és a tisztviselők aláírásai; hátlap: a SAMA kötelezettségvállalása és a királyság címere.
• 1 riál – zöld; előlap: a Khuzam-palota kapui és a tisztviselők aláírása; hátlap: a SAMA kötelezettségvállalása több nyelven és a Királyság címere.

Az első szaúd-arábiai bankjegyek 1961-ben kerültek forgalomba Szaúd ibn Abdul-Aziz király uralkodása alatt. A bankjegyeket 1971-ben kivonták a forgalomból.

• 100 riál – piros; előlap: az al-Nasiriyah palota és a Királyi Műszaki Intézet kapui; hátlap: a medinai Szent Mecset minaretjei és a királyság címere.
• 50 riál – vörösesbarna; előlap – olajfinomító; hátlap – a királyság címere és minaretek.
• 10 riál – zöld; előlap: Dzsidda kikötője és dhow-hajók; hátlap: a királyság címere és a király neve.
• 5 riál – kék; előlap –az al-Maszmak-erőd; hátlap – a királyság címere és a király neve.
• 1 riál – vörösesbarna; előlap – a mekkai al-Nur-hegy; hátlap – iszlám stílusú mintázat és a királyság címere.

A szaúd-arábiai bankjegyek második kiadása 1966-ban került forgalomba Fejszál király idején, majd 1980-ban kivonták a forgalomból.

• 100 riál – piros; előlap: a Miniszteri Kabinet épülete és a királyság címere; hátlap: az Aramco finomító és a SAMA elnevezés.
• 50 riál – barna; előlap: a királyság címere és a medinai Próféta szent mecsetjének belseje; hátlap: természeti táj pálmafákkal és a SAMA felirattal.
• 10 riál – kék; előlap: a mekkai Szent Mecset; hátlap – a mecset melletti oszlopsor és a Királyság címere.
• 5 riál – zöld; előlap – Zahran repülőtere; hátlap – Dammam tengeri kikötője és a királyság címere.
• 1 riál – sötétvörös; előlap – a dzsiddai külügyminisztérium épülete; hátlap – a királyság címere egy ívben és egy arabeszk minta.

A szaúd-arábiai bankjegyek harmadik kiadása 1976-ban került forgalomba Hálid király idején, és 1986-ig volt használatban.

• 100 riál – kék; előlapján a mekkai Szent Mecset és Abdul-Aziz király arcképe; hátlapján a Maszdzsid an-Nabaví mecset és a SAMA név angolul.
• 50 riál – sötétzöld; előlap: a Próféta mecsetjének belső látképe és Fejszál király arcképe; hátlap: a Próféta mecsetjének egy másik belső képe, vízjel és a Királyság címere.
• 10 riál – barna; előlap – olajfinomító üzem; hátlap – olajfinomító Ras Tanorah városában és a királyság címere.
• 5 riál – zöld; előlap: öntözőcsatornák al-Hufufban; hátlap: a Dzsízán-völgyi gát és a királyság címere.
• 1 riál – barna; előlap: a mekkai Jabal al-Nour hegy és Fejszál király arcképe; hátlap: a dhahráni repülőtér és a királyság címere.

A szaúd-arábiai bankjegyek negyedik kiadása 1983-ban került forgalomba, Fahd király idején. A meglévő címleteket egy új 500 riálos bankjeggyel egészítették ki.

• 500 riál – sötétlila; előlapján Abdul-Aziz király arcképe és a Szent Kába látképe; hátlapján a mekkai Szent Mecset, a királyság címere és a SAMA név angolul.
• 100 riál – világosbarna; előlap – Fahd király portréja és a Próféta mecsetjének egy része; hátlap – a medinai Szent Mecset általános látképe, a királyság címere, a SAMA felirat angolul.
• 50 riál – zöld; előlap – Fahd király arcképe és a Szikla Mecset kupolája; hátlap – a szent al-Aksza mecset, a királyság címere, a SAMA név angolul.
• 10 riál – szürke; előlap: Fahd király portréja és az al-Murabba palota; hátlap: természeti táj pálmafákkal, a királyság címere és a SAMA név angolul.
• 5 riál – rózsaszín; előlap – Fahd király arcképe és hajók a Perzsa-öbölben; hátlap – olajvállalat, a királyság címere, SAMA név angolul.
• 1 riál – sötétbarna; előlap: Fahd király arcképe és Omajjád-dinár érme; hátlap: természeti tájkép virágokkal, a királyság címere, SAMA felirat angolul.

Az ötödik bankjegykibocsátás Abdullah ibn Abdul-Aziz király uralkodása alatt került forgalomba. A negyedik kibocsátástól eltérően ezek a bankjegyek modern technológiával készültek és biztonsági elemeket tartalmaznak.

• 500 riál – kék; Abdullah király portréja és a Kába szentély látható az előlapon. A hátoldalon a mekkai Szent Mecset szerepel.
• 100 riál – piros; Mohamed próféta mecsetjének zöld kupolája és Abdullah király arcképe látható az előlapon. A hátoldalon a medinai Próféta mecsetje található.
• 50 riál – zöld; az elülső oldalon a Sziklamecset dómja és Abdullah király portréja látható. A hátoldalon a jeruzsálemi Al-Aksza mecset szerepel.
• 10 riál – barna; Abdul-Aziz király al-Murabba palotája és Abdullah király portréja látható az előlapon. A hátoldalon a rijádi Abdul-Aziz király történelmi központjának épületei találhatók.
• 5 riál – lila; az előlapon a Ras Tanorah-i olajfinomító és Abdullah király arcképe látható. A hátoldalon Jebel Ali, Dubaj tengeri kikötője szerepel.
• 1 riál –világoszöld; az előlapon az első iszlám érme és Abdullah király portréja látható. A hátoldalon a SAMA székháza van ábrázolva.

A hatodik kiadást Szalman bin Abdul-Aziz Al Szaúd király uralkodása alatt vezették be. A hagyományos bankjegyek mellett az 5 riál polimer változatát is kibocsátották.

• 500 riál – kék; az előlapon Abdul-Aziz király arcképe és a Szent Kába látható. A hátoldalon a mekkai nagymecset látképe szerepel.
• 200 riál – szürke; 2021-ben bocsátották ki a „Saudi Vision 2030” program tiszteletére. Az előlapon Abdul-Aziz király portréja és a program logója látható. A hátoldalon az Al-Hokm palota szerepel.
• 100 riál – а piros; az előlapon Szalman király portréja és a Próféta mecset zöld kupolája látható. A hátoldalon a medinai Próféta mecsetjének látképe található.
• 50 riál – zöld; Szalman király portréja és a Szikla mecset látható az előlapon. A hátoldalon az al-Aksza mecset szerepel.
• 10 riál – barna; Szalman király portréja és Abdul-Aziz király almorabai palotája látható az előlapon. A hátoldalon Abdullah király Történeti központja szerepel.
• 5 riál – lila; az előlapon Szalman király portréja és a Shaybah olajmező látható. A hátoldalon Szaúd-Arábia virágai találhatók.
• 5 riál (polimer változat): 2020-ban kerül forgalomba. Átlátszó ablakkal rendelkezik, amelynek elemeit a „Saudi Vision 2030” logója ihlette.

Különleges kiadások:

1. 200 riál (1999) – a királyság alapításának századik évfordulója alkalmából bocsátották ki. Az előlapon Abdul-Aziz király portréja és a Al-Hokm palota ajtaja látható. A hátoldalon a Al-Hokm palota és a centenáriumi logó szerepel.
2. 20 riál (2020) – a királyság G20-elnökségének tiszteletére bocsátották ki. Az előlapon Szalman király portréja és a G20 logója látható. A hátoldalon egy világtérkép található, amelyen a G20-országok ki vannak jelölve.

Érmék

A Szaúd-Arábiában forgalomban lévő hivatalos pénzérmék a riálok és azok váltópénzei, a hallalahok.

Kettő riál. Az érmét Abdul-Aziz Al Szaúd királynak, a királyság alapítójának szentelték. Az előlapon az ő aranyozott arcképe, neve és titulusa, valamint a nemzeti címer látható. A hátlapon a 2 SAR névérték és a kibocsátás éve – 2016 – olvasható.

Egy riál. Az előoldalon a jelenlegi uralkodó, Szalman Al Szaúd király portréja látható, „A két szentély őrzője” címmel. A hátlapon az 1 SAR címlet és a kibocsátás éve – 2016. Mindkét érmén (2 és 1 riál) növényi minták és a nemzeti címer elemei szerepelnek.

A hallalah érmék (50, 25, 10, 5 és 1 hallalah) a riál rendszert kiegészítő váltópénzek. Mindegyik érme előlapján a királyság nemzeti jelképe (két keresztezett szablya és egy pálmafa), valamint Szalman király titulusa látható. Ez az ország egységét és szuverenitását hangsúlyozza. Az érmék hátoldalán arab és angol nyelven szerepel a névérték.

Szaúdi riál a világban

Több kulcsfontosságú tényezőnek köszönhetően a szaúdi riál stabil valutának számít. A stabilitást mindenekelőtt a rögzített árfolyamrendszer biztosítja, mivel a riál az amerikai dollárhoz van kötve. Ez megbízható gazdasági környezetet teremt, és elősegíti az ország pénzügyi piacának fejlődését.

A riál vásárlóerejének fenntartásáért a Szaúd-arábiai Monetáris Hatóság (SAMA) felelős. Ez az intézmény pénzügyi eszközökkel szabályozza a bankszektor likviditását, ami segít a hitelezés és az infláció ellenőrzésében.

Szaúd-Arábia gazdasága és a riál stabilitása nagymértékben függ a globális olajáraktól. Az árak ingadozása hatással lehet az állami bevételekre és a pénzügyi rendszerre, a közel-keleti geopolitikai bizonytalanság pedig további kockázatokat jelent. A rögzített árfolyam és a SAMA hatékony irányítása azonban segít minimalizálni bármilyen jelentős ingadozást.

A riál helyét a nemzetközi gazdaságban az amerikai dollárhoz való kötöttsége és a globális olajpiacokhoz kapcsolódó szerepe határozza meg. Bár a riál elsősorban belföldi fizetőeszköz, Szaúd-Arábia nagy gazdasági hatalomként betöltött pozíciója nemzetközi jelentőséget kölcsönöz neki, amelyet az ország a „Saudi Vision 2030” terv részeként a gazdasági diverzifikáció révén bővít.

Hasznos tudnivalók

Ha Szaúd-Arábiába tervez egy utazást, érdemes néhány tippet szem előtt tartani a valutaváltással kapcsolatban. A legjobb, ha nagy bankokban, például az Al-Rajhi, SNB, Alinma Bank vagy Riyad Bank, valamint olyan engedéllyel rendelkező pénzváltó irodákban vált pénzt, mint az Al-Amoudi Exchange. Kerülje a nagyobb összegek átváltását a repülőtereken vagy a szállodákban, mivel ott az árfolyamok általában kedvezőtlenebbek.

Vigyen magával egy kisebb összegű riált az elsődleges szükségletekre (taxi, harapnivaló), majd a pénz nagyobb részét érkezéskor váltsa át. Magában Szaúd-Arábiában az átváltási árfolyamok általában jobbak, mint a legtöbb más országban. Ne váltson pénzt illetéktelen helyeken, és ügyeljen értékei biztonságára.

A riál árfolyama más valutákhoz képest

A szaúdi riál aktuális árfolyama más valutákkal szemben:

• 1 szaúdi riál a dollárhoz = 0,27 USD.
• 1 szaúdi riál az euróhoz képest kb. 0,23 EUR.
• 1 szaúdi riál a forinthoz képest kb. 90 HUF.

Gyakori kérdések