Jordán dinár

A “dinár” elnevezés egy egész történelmi örökséget hordoz magában. Gyökerei az ókori Rómába nyúlnak vissza, ahol a denarius nevű ezüstérme volt használatban. Később ez a szó évszázadokon és kultúrákon átívelve vándorolt tovább, és számos nép nyelvében meghonosodva a kereskedelem és a különböző civilizációk közötti kapcsolatok szimbólumává vált. Az arab világban a “dinár” sokkal többet jelent, mint egyszerű pénzegység – egy olyan szál, amely összeköti a múltat a jelennel.

A valuta története

Jordánia valutájának története hűen tükrözi az ország függetlenséghez vezető összetett útját és a 20. századi gazdasági fejlődését. A pénzügyi rendszer többször is átalakult, alkalmazkodva a politikai körülményekhez és az idők kihívásaihoz. Ez a folyamat a palesztin font használatával kezdődött, és a saját nemzeti valuta, a jordán dinár létrehozásával zárult, amely később az ország pénzügyi stabilitásának egyik alappillérévé vált.

A függetlenség kikiáltása előtt a mai Jordánia területén a palesztin font volt forgalomban. Ezt a pénznemet 1927-ben vezette be a Brit Mandátum, amely az első világháború után Palesztinát igazgatta. A palesztin font egészen Jordánia függetlenné válásáig a térség elsődleges fizetőeszköze maradt.

1949-ben az ország döntő lépést tett a pénzügyi önállóság felé, bevezetve új nemzeti valutáját, a jordán dinárt (nemzetközi kódja: JOD, jelölése: JD). Kezdetben a dinár árfolyamát a brit fonthoz rögzítették, mégpedig 1 dinár = 1,25 brit font arányban. Ez az árfolyam-paritás néhány évig fennmaradt, egészen addig, amíg a dinár el nem kezdett reagálni a térség szélesebb körű gazdasági ingadozásaira.

Azóta a jordán dinár a Közel-Kelet egyik legstabilabb valutájának hírnevét vívta ki magának. Értéke évtizedeken keresztül viszonylag állandó maradt, amit nagymértékben a Jordán Központi Bank szigorú pénzügyi politikája biztosít. A bank célja az infláció megfékezése és a gazdasági egyensúly fenntartása. Ennek köszönhetően a dinár a pénzügyi megbízhatóság szimbólumává vált, és nemcsak Jordánián belül, hanem határain túl is széles körben használják.

A jordán dinár külső megjelenése

Jordánia pénzjegyei és érméi nemcsak a mindennapi fizetés eszközei, hanem a nemzeti identitás fontos hordozói is. Megtestesítik az ország történelmét, kultúráját és a Hásimita-dinasztia örökségét. A bankjegyek öt címletben kerülnek forgalomba 1-től 50 dinárig, melyeket élénk színvilág és kifinomult dizájn jellemez. A bankjegyeken jordán királyok portréi, valamint híres műemlékek láthatók, amelyek közül különleges helyet foglal el az ősi Petra városa, a világörökség gyöngyszeme.

Az alacsonyabb címletű érmék, amelyeket piaszterben és filszben fejeznek ki, a monarchia szimbólumaival és nemzeti emblémákkal vannak díszítve, hangsúlyozva az állam egyediségét. Az átgondolt művészi tervezés és a modern biztonsági technológiák kombinációjának köszönhetően a jordán pénz ötvözi az esztétikát és a praktikumot, ezzel téve a hagyományos fizetőeszközöket az ország történelmének és kultúrájának hordozóivá.

Bankjegyek

Jordánia nemzeti valutájának kibocsátási története fokozatosan bontakozott ki, tükrözve az állam megalakulásának szakaszait. Az első lépés 1949-ben történt, amikor a Jordán Valutatanács megkezdte a pénzjegyek kibocsátását. Ekkor kerültek forgalomba az első jordán bankjegyek az alábbi címletekben: ½, 1, 5, 10 és 50 dinár.

A következő fontos mérföldkő 1964-ben következett be, amikor megalakult a Jordániai Központi Bank, amely átvette a pénzkibocsátás jogkörét, és ettől kezdve az ország egyetlen hivatalos bankjegykibocsátó intézményévé vált. Már 1965. augusztus 4-én bemutatta első saját bankjegysorozatát, ezzel megalapozva Jordánia modern pénzügyi rendszerét.

A Jordán Valutatanács első bankjegy-kibocsátása

1950. július 1-jén a Jordániai Valutatanács forgalomba hozta első hivatalos bankjegysorozatát, mely az alábbi címletekből állt: ½, 1, 5, 10 és 50 dinár. Minden bankjegyet, kivéve a ½​ dináros címletet, I. Abdullah bin Hussein király portréja díszített, ezzel is hangsúlyozva a monarcha jelentőségét a fiatal állam megalapításában. Ez a kibocsátás 1952-ig maradt forgalomban.

• ½ dinár (500 filsz): lila színű. Előlapján a Wadi el-Arab öntözési projekt, hátlapján egy pásztor látható nyájával.
• 1 dinár: zöld színű. Előlapján I. Abdullah bin Hussein király portréja, hátlapján az Ovális fórum Dzserasban.
• 5 dinár: piros színű. Előlapján I. Abdullah bin Hussein király, hátlapján a világhírű Al-Khazneh, Petra kincstára látható.
• 10 dinár: kék színű. Előlapján I. Abdullah bin Hussein király, hátlapján ismét az Al-Khazneh szerepel.
• 50 dinár: barna színű. Előlapján I. Abdullah bin Hussein király, hátlapján Akaba városa látható.

A Jordán Valutatanács második bankjegy-kibocsátása

Nem sokkal az első sorozat után a Jordán Valutatanács második bankjegy-kibocsátást is végrehajtott. Ennek keretében három új címlet került forgalomba: 1, 5 és 10 dinár, ugyanazon sorozat részeként, de új uralkodó portréjával. Ezúttal a bankjegyeket Hussein bin Talal király arcképe díszítette, aki I. Abdullah király halála után lépett trónra.

• ½ dinár (500 filsz): lila színű. Előlapján a Wadi el-Arab öntözési projekt, hátlapján egy pásztor látható nyájával.
• 1 dinár: zöld színű. Előlapján Hussein bin Talal király portréja, hátlapján az Ovális fórum Dzserasban.
• 5 dinár: piros színű. Előlapján Hussein bin Talal, hátlapján a világhírű Al-Khazneh (a petrai kincstár) szerepel.
• 10 dinár: kék színű. Előlapján Hussein bin Talal, hátlapján szintén az Al-Khazneh látható.

A Jordán Központi Bank első bankjegy-kibocsátása

A Jordán Központi Bank 1965. augusztus 4-én bocsátotta ki első saját bankjegysorozatát, amely a következő címletekből állt: ½, 1, 5 és 10 jordán dinár. Ezek a bankjegyek 1975 júniusáig voltak forgalomban.

• ½ dinár: barna színű. Előlapján Hussein bin Talal, hátlapján az Ovális fórum Dzserasban.
• 1 dinár: zöld színű. Az előlapon Hussein bin Talal király portréja, a hátlapon pedig a Szikla mecset látható.
• 5 dinár: piros színű. Előlapján Hussein bin Talal, hátlapján pedig a világhírű Al-Khazneh műemlék szerepel.
• 10 dinár: kék színű. Előlapján Hussein bin Talal, hátlapján pedig az Al-Maghtas látható.

Második kibocsátás

1974-ben a Jordán Központi Bank kiadta második hivatalos bankjegysorozatát, amelynek címletei: ½, 1, 5 és 10 dinár voltak. Ezek a bankjegyek 1992-ig maradtak forgalomban. A sorozat minden darabját Hussein bin Talal király portréja díszítette.

• ½ dinár: barna színű. Előlapján Hussein bin Talal portréja, hátlapján az Ovális fórum Dzserasban.
• 1 dinár: zöld színű. Az előlapon Hussein bin Talal király portréja, a hátlapon pedig a Szikla mecset látható. 
• 5 dinár: piros színű. Előlapján Hussein bin Talal, hátlapján pedig Petra ősi városa szerepel. 
• 10 dinár: kék színű. Előlapján Hussein bin Talal, hátlapján az ammáni római színház. 
• 20 dinár: az 1978-as első kibocsátás olívazöld színű volt. Előlapján Hussein bin Talal, hátlapján az Al-Hussein hőerőmű Zarqa városában. Az 1990-es kibocsátás kékes-zöld árnyalatot kapott; előlapján maradt a király portréja, hátlapján pedig egy olajfaliget látható.

Harmadik kibocsátás

1992-től kezdve, hogy lépést tartson a nyomtatási technológiák legújabb fejlesztéseivel, a Jordán Központi Bank új bankjegysorozatot bocsátott ki. Később ezeket módosították azzal, hogy az előlapra arab nyelven, a hátlapra pedig angol nyelven felvették a “Hásimita Jordán Királyság” feliratot.

• ½ dinár: barna színű. Előlapján Hussein bin Talal portréja, hátlapján pedig a Kuszr Amra kastély látható.
• 1 dinár: zöld színű. Az előlapon Hussein bin Talal király portréja, a hátlapon a Cardo Dzseras városában.
• 5 dinár: piros színű. Előlapján Hussein bin Talal, hátlapján pedig az Al-Khazneh sziklasír látható. 
• 10 dinár: kék színű. Előlapján Hussein bin Talal, hátlapján az Ajloun kastély.
• 20 dinár: Olívazöld színű. Előlapján Hussein bin Talal, hátlapján pedig a Szikla mecset látható. 

Negyedik kibocsátás

2000-ben a Jordán Központi Bank forgalomba hozott egy új, 50 dináros bankjegyet. Ezt követően, 2002–2003-ban megjelent a teljes új sorozat, amely kiemelkedő grafikai tervezéssel és fokozott hamisítás elleni védelemmel rendelkezett.

• 1 dinár: zöld színű. Az előlapon Hussein bin Ali király portréja és egy ezüst hásimita érme, hátlapján a nagy arab felkelés és a Reneszánsz Korszak Legfőbb Rendje látható.
• 5 dinár: narancssárga színű. Előlapján: I. Abdullah bin Hussein és a katonai ellenőrzés jelenete látható, a hátoldalon pedig a Maan palota és egy omejjád érme.
• 10 dinár: kék színű. Előlapján Talal bin Abdullah király és az Umm Qais Múzeum, hátlapján az első jordán parlament és a Wadi Rum látható. 
• 20 dinár: világoskék színű. Előlapján Hussein bin Talal király és I. Abdullah király mecset szerepel, a hátlapon pedig a Szikla mecset.
• 50 dinár: barnás-lila. Előlapján II. Abdullah bin Hussein király, hátlapján a Raghadan palota, az Al-Aksza mecset márványfaragásai és a fekete írisz virág látható.

Ötödik kibocsátás

2022-ben a Jordán Központi Bank kibocsátotta a bankjegyek ötödik sorozatát, amelynek dizájnját megújította, biztonsági elemeit javította, és figyelembe vette a látássérült emberek igényeit is.

• 1 dinár: zöld színű. Előlapján Hussein bin Ali király portréja és a medveköröm növény látható, hátlapján pedig a Wadi Rum hegyei és egy rózsapinty.
• 5 dinár: piros színű. Előlapján I. Abdullah bin Hussein király és Petra városa, hátlapján a kincstár Petrában.
• 10 dinár: kék színű. Előlapján Talal bin Abdullah király és a Kuszr Amra sivatagi kastély, hátlapján a római színház és Ammán városa látható.
• 20 dinár: kék színű. Előlapján Hussein bin Talal király és Hussein király mecsetje, hátlapján pedig a Wadi Mujib folyó szerepel.
• 50 dinár: lila színű. Előlapján II. Abdullah bin Hussein király és Jeruzsálem képe látható, hátlapján a Wadi Rum hegyek.

Érmék

A modern jordán pénzérmék története 1949-ben kezdődött, nem sokkal azután, hogy az ország elnyerte függetlenségét, és megalakult a Jordán Valutatanács. Az első érmék névértéke 1, 5, 10, 20, 50 és 100 filsz volt. Minden érme előlapján a királyi korona és az arab nyelvű címlet, hátlapján pedig az angol nyelvű címlet szerepelt.

Hussein király uralkodása alatt (1968–1999) 1, 5, 10, 25, 50 és 100 filsz címletű érmék jelentek meg, a király portréjával az előlapon. Több érmét is különleges kiadásként bocsátottak ki jubileumokhoz, nemzeti évfordulókhoz, vagy más történelmi eseményekhez kapcsolódva.

II. Abdullah király 1999-es trónra lépése után a Központi Bank új érmesort bocsátott ki. 2000-ben kerültek forgalomba az 1, 5 és 10 qirsh (piaszter) címletű érmék, valamint egy bimetál ½​ dináros érme. Minden új érme előlapján II. Abdullah király portréja látható, amely a modern államiságot szimbolizálja, hátlapjukon pedig nemzeti szimbólumok, valamint a jordán kultúra és örökség elemei szerepelnek.

Így a modern jordán érmék ötvözik a funkcionalitást, a nemzeti szimbolikát és az esztétikus művészi kidolgozást. Címleteik lehetővé teszik a kényelmes és praktikus fizetést a mindennapi életben, miközben hűen tükrözik Jordánia kulturális és történelmi örökségét.

A jordán dinár a világban

A jordán dinárt a Közel-Kelet egyik legerősebb és legstabilabb valutájaként tartják számon. Ez a tulajdonság megbízható fizetőeszközzé teszi mind a helyi lakosok, mind a turisták számára. Stabilitása nem a véletlen műve – átgondolt gazdaságpolitikai döntések és stratégiai pénzügyi lépések eredménye, amelyek kiterjednek a monetáris szektorra és a tágabb gazdasági környezetre is.

A jordán dinár stabilitását körültekintő költségvetési és monetáris politika biztosítja. A Jordán Központi Bank szigorúan szabályozza a valuta kezelését, és a dinárt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által meghatározott Különleges Lehívási Jogokhoz (SDR) rögzítette. Ez az intézkedés, amely a dinárt a világ vezető valutáinak kosarához rögzíti, minimalizálja az árfolyam-ingadozásokat, biztosítva a dinár stabilitását és a befektetők bizalmát. Bár Jordánia egy főre jutó GDP-je elmarad az olajban gazdag szomszédos országokétól, az ország viszonylag stabil és diverzifikált gazdasággal rendelkezik, ami hozzájárul az állam pénzügyi megbízhatóságához.

Annak ellenére, hogy Jordánia nem rendelkezik jelentős olajkészletekkel, gazdasága meglepően sokszínű és diverzifikált. A legfontosabb gazdasági ágazatok közé tartozik a gyógyszeripar, a turizmus, a mezőgazdaság, a bányászat és az ipari termelés. A kormány aktívan ösztönzi a külföldi befektetéseket, és olyan politikát folytat, amely az állandó gazdasági növekedésre irányul még olyan kihívások közepette is, mint a korlátozott természeti erőforrások és a magas munkanélküliségi ráta.

Jordániában utazva a legkedvezőbb valutát váltani vagy készpénzt felvenni bankokban vagy speciális pénzváltókban. A kényelem és az optimális árfolyam érdekében javasolt bankautomatákat használni. Válasszon kezelésiköltség-mentes váltóhelyeket, például az Abu Sheikha Exchange-et. Mindig ellenőrizze az aktuális árfolyamot speciális alkalmazások segítségével, és ha kártyával fizet, válassza a helyi pénznemet, hogy elkerülje a további díjakat és a legelőnyösebb feltételeket biztosítsa magának.

A dinár árfolyama más valutákhoz képest

• Jordán dinár az amerikai dollárhoz képest: gyakorlatilag változatlan 1 JOD = 1,41 USD.
• Jordán dinár az euróhoz képest: jelenleg körülbelül 1 JOD = 1,20 EUR.
• Jordán dinár a forinthoz képest: jelenleg 1 JOD = 474 HUF.

A jordán dinár stabilitása az amerikai dollárhoz való kötöttségén alapul, ami az árfolyamot szinte változatlanná teszi az amerikai valutához képest. Ennek a politikának köszönhetően a Jordán Nemzeti Bank képes korlátozni a belső gazdasági tényezők – mint például az infláció vagy a fizetési mérleg állapota – hatását a valuta értékére. Ugyanakkor a dinár továbbra is érzékeny a globális gazdasági eseményekre és a vezető országok monetáris politikájának változásaira, amelyek befolyásolják Jordánia befektetési vonzerejét.

Gyakori kérdések