Bahreini dinár

Történelmi előzmények

Bahrein az egyik leggazdagabb ország a bolygón, és a bahreini dinár a második helyet foglalja el a világ legdrágább valutáinak rangsorában – csak a kuvaiti dinár előzi meg.

Ez a közel-keleti ország azonban viszonylag nemrég érte el ezt a jóléti szintet. Bahrein felemelkedése az elmúlt század 70-es éveiben kezdődött, amikor a Perzsa-öböl országaiban nagy olajmezőket fedeztek fel. Ez egybeesett azzal, hogy több közel-keleti szultánság és emírség is függetlenné vált Nagy-Britanniától: Bahrein mellett 1970 és 1973 között Katar, Omán, az Egyesült Arab Emírségek és mások is szuverén államokká váltak.

Ezt megelőzően ezeknek az országoknak közös pénzügyi történelmük volt – ugyanazok a valuták voltak forgalomban a területükön:

1. 1959-ig – indiai rúpia;
2. 1959. április 28-tól 1965. október 11-ig – a Perzsa-öböl országainak rúpiája;
3. 1965. október 11-től napjainkig Bahreinben saját pénznem van forgalomban: a bahreini dinár (BHD).

Érdekes, hogy a bahreini dinár egy ideig teljesen törvényes fizetőeszközként szolgált az Abu-Dzabi emírségben, ideiglenesen helyettesítve annak nemzeti valutáját. De 1973-ban a BHD ott kikerült a forgalomból: helyébe az Egyesült Arab Emírségek dirhama lépett, amely jelenleg az EAE pénzneme.

A bahreini dinár megjelenése

Bankjegyek

Jelenleg Bahreinben öt címletű bankjegyek vannak forgalomban a harmadik és negyedik sorozatból. A harmadik sorozat 1993-2001 között, a negyedik pedig 2006-ban jelent meg.

Az egyes sorozatok bankjegyei azonos méretűek: a III. sorozat 142 x 71 mm, a IV. sorozat 155 x 74 mm.

1993–2001 közötti dinárok:

• ½ BHD – alapszíne barna. Az előlapon vak falusi szövő munka közben, a hátlapon pedig az Aluminium Bahrain gyár panorámaképe látható;
• 1 BHD – vörös színű bankjegy. Az előlapon egy ősi Dilmuni pecsét látható, a hátlapon pedig a Bahreini Valutaügynökség épülete;
• 5 BHD – kék színű bankjegy, amelynek előlapján a Riffai erőd egyik tornya látható. A hátlapon a Bahreini Nemzetközi Repülőtér szerepel;
• 10 BHD – zöld bankjegy. Az előlapon egy dhow hajó, a hátlapon pedig Fahd király hídja látható;
• 20 BHD – a kibocsátás évétől függően kétféle színben létezik: a bankjegy lehet lila vagy kétszínű – narancssárga és szürke színű. A rajzok is különböznek egymástól: a lila bankjegyek előlapján Bahrein kapui láthatók, míg a narancssárga-szürke bankjegyek előlapján Hamad ibn Ísza al-Halífa király portréja. A hátlapokon az Al-Fateh Nagymecset látható.

A IV. sorozat bankjegyei:

• ½ dinár – narancssárga bankjegy, amelynek előlapján a manami bíróság épülete látható. A hátlapon a Szahíri versenypálya és torony szerepel;
• 1 dinár – piros színű bankjegy. Előlapján az Al-Hidayah medresze, hátlapján pedig lovak és a Gyöngy tér emlékműve szerepel;
• 5 dinár – kék bankjegy. Az előlapon látható Isa bin Salman Al Khalifa sejk háza és a Riffa erőd. A hátlapon az Alba gyár és az első bahreini olajkút láthatók;
• 10 dinár – zöld bankjegy. Előlapján – Hamad ibn Ísza al-Halífa sejk, hátlapján – Isa Bin Salman Al Khalifa sejk hídja;
• 20 dinár – két alapszínű bankjegy – barna és kék. Az előlapon Hamad ibn Ísza al-Halífa sejk, a hátlapon pedig az Al-Fateh Nagymecset látható.

Kezdetben a bahreini dinár bankjegyeket a Bahreini Valuta Tanács (1964-1973), később pedig a Bahreini Valutaügynökség (1973-2006) bocsátotta ki. 2006 óta a papírpénz kibocsátásával a Központi Bank foglalkozik, ami a Valutaügynökség átalakításával jött létre.

Érmék

Jelenleg Bahreinben hatféle címletű érme van forgalomban, 5-től 500 filsz-ig. Az előlapon az ország szimbólumai, neve arab és angol nyelven, valamint a verés éve látható. A hátlapon a címlet értéke és nemzeti ornamentika található:

• 5 filsz – a pénzérme sárgarézből készült, átmérője 19 mm. Előlapján pálmafa látható;
• 10 filsz – sárgaréz érme, átmérője 21 mm. Az előlapon egy pálmafa ábrázolása szerepel;
• 25 filsz – 20 mm átmérőjű réz-nikkel ötvözetből készült érme. Az előlapon Dilmun-minta látható;
• 50 filsz – két fém, réz és nikkel ötvözete, átmérője 22 mm. Előlapján egy dhow hajó ábrázolása látható;
• 100 filsz – két részből álló érme: a gyűrű sárgarézből, a középrész réz-nikkel ötvözetből készült. Átmérője 24 mm. Előlapján Bahrein címere látható;
• 500 filsz – két részből álló érme. Középső része sárgarézből, gyűrűje réz-nikkel ötvözetből készült. Átmérője 27 mm. Előlapján a Gyöngy tér látható.

A 2001 előtt kibocsátott érméken a „State of Bahrain” felirat szerepel. 2002-ben, az ország nevének megváltozása után, a feliratot „Kingdom of Bahrain”-re változtatták.

Bahreini dinár a világban

Bahrein nemzeti valutája 1973 óta csak a királyság területén van forgalomban. Nem tartozik a szabadon átváltható és tartalékvaluták közé, bár a világ legdrágább valutáinak rangsorában a második helyen áll.

Bahrein a Közel-Kelet legnagyobb offshore pénzügyi központja, a bankszektor pedig az olajtermelés és -finomítás után a második helyen áll az állam gazdaságában.

A főbb világvaluták árfolyamai a bahreini dinárhoz képest:

• 1 USD : 1 BHD = 2,65;
• 1 EURO : 1 BHD = 2,24;
• 1 JPY : 1 BHD = 415,93;
• 1 HUF : 1 BHD = 855.